Iskolánk 7. évfolyamos tanulói idén Erdélybe utazhattak a Határtalanul program keretében. A hatnapos kirándulás során nemcsak történelmi és kulturális emlékhelyeket ismertünk meg, hanem közelebb kerültünk a határon túli magyarság életéhez, hagyományaihoz és természeti kincseihez is. Az együtt töltött napok maradandó élményeket adtak mindannyiunk számára.
A kirándulást több előkészítő program is megelőzte. Ellátogattunk a Csepeli Összetartozás Házába, ahol interaktív foglalkozás keretében ismerkedtünk meg a trianoni békeszerződés történelmi hátterével és a határon túli magyarság helyzetével. Felkerestük a Kispesti Székely Tündérkertet is, amely a székely kultúra és Erdély történelmi emlékeinek méltó emlékhelye. A 7.a osztály emellett idegenvezetéssel látogatást tett az Országházban is, ahol megismerkedtek Magyarország törvényhozásának működésével, valamint az épület történetével és nemzeti jelképeivel.
- nap
Utazásunk reggel 6 órakor kezdődött. Már az út elején kalandosan kezdődött a kirándulás, hiszen az autópályán váratlan torlódás alakult ki egy felborult kamion miatt, amely búzarakományt szállított. Emiatt egyórás késéssel folytattuk utunkat Erdély felé. A határt Biharkeresztesnél léptük át.
Első nagyobb állomásunk Nagyvárad volt. Itt megtekintettük a székesegyházat és a múzeumot. Különösen érdekes volt számunkra Szent László hermája, amely egy mellszobor alakú ereklyetartó. A nap során szó esett történelmünk fontos eseményeiről is, hiszen június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján utaztunk. A buszon közösen emlékeztünk meg a trianoni békeszerződésről és annak következményeiről.
Ezután a Királyhágón haladtunk át, amelyet méltán neveznek Erdély kapujának. Csucsán áthaladva láttuk Ady Endre és felesége, Boncza Berta egykori kastélyát.
A nap végén Kolozsvárra érkeztünk. Megnéztük a Szent Mihály-templomot, Mátyás király lovas szobrát, Mátyás király szülőházát valamint a ferences templomot is. Útközben elhaladtunk az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély mellett is, amely a brit királyi család egyik felmenőjének birtoka volt.
- nap
Második napunkon útközben megpillantottuk a Farkaslaka közelében álló, 30 méter magas Jézus Szíve-kilátót, amely egy tízemeletes ház magasságával vetekszik.
Korondon betekintést nyerhettünk a híres székely fazekasság világába. Megismerkedtünk a kézzel hajtott korongozás folyamatával, valamint vásárolhattuk Józsa János fazekasmester termékeiből.
Farkaslakán felkerestük Tamási Áron sírját, amely két cserfa között található. A sírnál koszorút helyeztünk el, és tisztelettel emlékeztünk a híres székely író életére és munkásságára. Megható volt látni a híres székely író nyughelyét és felidézni gondolatait a magyarságról és a szülőföld szeretetéről.
Szejkefürdőn Orbán Balázs síremlékéhez vezetett utunk, amelyhez tizenkét különböző stílusú székelykapun keresztül jutottunk el. A síremléknél koszorút helyeztünk el, és tisztelettel emlékeztünk a „legnagyobb székely” életére és munkásságára. A Mini Erdély Parkban Erdély híres épületeinek makettjeit csodálhattuk meg, valamint interaktív élményekben is részünk volt: gombnyomásra mozgó kisvonatok, hajók és repülők tették még érdekesebbé a látogatást.
Székelyudvarhelyen meglátogattuk a református kollégiumot, ahol többek között Orbán Balázs és Benedek Elek is tanult. Megnéztük a katolikus Tamási Áron Gimnáziumot, a református templomot és a szoborparkot, ahol híres székely történelmi személyiségek szobrai állnak. A hosszú városnézés jutalmaként mindenki kézműves fagylaltot kapott a Nefelejcs fagyizóban, ahol megdöbbenésünkre keresztény zene szólt, a falakon pedig bibliai idézetek voltak olvashatók.
- nap
Harmadik napunkat Nyergestetőn kezdtük, ahol az 1848–49-es szabadságharc hőseire emlékeztünk. A kopjafák között megtaláltuk iskolánk és kerületünk által állított kopjafát is. Az emlékműnél, valamint iskolánk kopjafájánál koszorút helyeztünk el, majd verssel és énekkel tisztelegtünk az elesett hősök előtt. Zsuzsa néni egy rögtönzött „biológiaórát” is tartott a hely növényzetéről, megtudtuk többek között, hogy a vörösfenyő lombhullató fenyőfa.
Ezután Újtusnádra utaztunk, ahol különleges szekeres program várt bennünket. Lovas szekerekkel és traktor vontatta utánfutókon vittek ki minket egy rétre, a Hargita lábánál. Itt szabadtéri szentmisén vettünk részt, amelyet András atya celebrált egy szekérből kialakított, vadvirágokkal díszített oltárnál.
Vendéglátóink hagyományos székely ételekkel fogadtak bennünket: tűzön sütött szalonnát ettünk friss kenyérrel és lilahagymával, megkóstoltuk a micset, majd flekkent is kaptunk salátával. Ebéd után elsétáltunk a patakhoz és mezítláb belegázoltunk a jéghideg vízbe és erdei futrinkát is láttunk.
Különleges élmény volt, hogy amint visszaszálltunk a buszba, rögtön eleredt az eső, miközben egész programunkat addig ragyogó napsütés kísérte.
A nap végén a Tusnádfürdői fürdőbe látogattunk, ahol termál- és élménymedencékben pihenhettünk. Az üvegfalakon keresztül gyönyörű kilátás nyílt a hegyekre, és sokat játszottunk, labdáztunk a medencékben.
- nap
Ezt a napunkat reggel misével kezdtük. Úrnapja alkalmából András atya celebrált szentmisét a szálláson. A diákok ismét aktívan részt vettek a liturgiában: ministráltak, felolvastak, egyik diákunk pedig harmóniumon zenélt.
Reggeli és szendvicskészítés után a Szent Anna-tóhoz indultunk. Az időjárás-előrejelzések ellenére kellemes túraidő fogadott bennünket. Az erdőn keresztülsétálva érkeztünk meg a gyönyörű krátertóhoz, ahol megcsodáltuk a különleges természeti környezetet.
Ezután a Mohos tőzegláphoz látogattunk, amely Európa egyik legkülönlegesebb természeti képződménye. Megismertük az itt élő növényeket és állatokat: a mérgező tőzegrozmaringot, a rovarfogó harmatfüvet, valamint a különböző áfonyafajtákat. Megtudtuk, hogy a láp vize rendkívül savas, és hogy a vastag moharéteg helyenként akár tízméteres is lehet. Pallókon sétáltunk végig a különleges élőhelyen, amelyet a medvék által kialakított ösvények mentén építettek ki. Mi is a saját bőrünkön érezhettük a medvék jelenlétét: a teljes tanösvényt nem járhattuk végig, mert a közelben egy medvemama és három bocsa tartózkodott.
Utunk során Kézdivásárhelyre is ellátogattunk, ahol megtekintettük az Incze László Céhtörténeti Múzeumot. A kiállításokon megismerkedhettünk a régi céhek életével, eszközeivel és címereivel. Különösen érdekes volt a mézeskalácsos mesterséget bemutató részleg, valamint a „Zsuzsi” és „Andris” babák gyűjteménye, amelyek különböző települések székely népviseleteit mutatták be. A múzeumban helyi általános iskolás diákok művészeti alkotásait – festményeket, rajzokat és szobrokat – is láttunk. A város főterén megálltunk Gábor Áron szobránál, ahol felidéztük az 1848–49-es szabadságharc egyik híres székely hősének emlékét.
A kirándulás következő állomása Sepsiszentgyörgy volt, ahol a néprajzi múzeumba látogattunk el. A modern és interaktív kiállítás nagy élményt jelentett számunkra. Egy kisfilmben a múzeum alapítója mesélt a gyűjteményről, egy másik rövidfilm a székely emberek életét és hagyományait mutatta be. Megcsodáltuk a Csaba királyfit ábrázoló gyönyörű üvegablakot, valamint a 19. századból fennmaradt használati tárgyakat is. A Bartók Béla-teremben megtudtuk, hogy a híres zeneszerző itt is adott koncertet.
A múzeum interaktív részei különösen népszerűek voltak a diákok körében: egy kerék forgatásával kipróbálhatták, hogyan fúrták ki az ágyúk csövét. A VR-szemüveges program során virtuálisan ágyút irányíthattunk és „ki is lőhettük” az ágyúgolyót.
- nap
Ötödik napunkon reggeli után ellátogattunk a Jókai Mór Általános Iskolába. Bementünk a hetedikes diákok osztálytermébe, röviden megismerkedtünk. Ajándékba könyveket vittünk nekik és minden gyermek kapott egy-egy Sport szeletet is.
Ezután Csíksomlyó felé vettük az irányt. Útközben Csíkszeredán láttuk a Katolikus Líceum épületét. Érdekes volt megfigyelni a különleges buszmegállókat, amelyeket hokiütő formájú pózna jelzett, utalva a környék híres hokis hagyományaira.
Csíksomlyón megnéztük a kegytemplomot, ahol András atya szentmisét tartott. A misét a diákok közül kikerült ministránsok és felolvasók szolgálata tette emlékezetessé. Ezután lehetőségünk nyílt kisebb ajándéktárgyak vásárlására is.
Madéfalván megálltunk az emlékműnél, ahol megemlékeztünk a madéfalvi veszedelemről, a székely történelem egyik legtragikusabb eseményéről. Koszorúzással róttuk le kegyeletünket az áldozatok emléke előtt. Útközben láttuk a göröcsfalvi Árpád-kori templomot, amely a 11–12. században épült.
Utazásunk során hallottunk Márton Áron püspök életéről is, aki bátran ellenállt a kommunista diktatúrának és kiállt az emberek szabadsága mellett. Marosfőn áthaladva láttuk a Maros folyó forrását. Gyergyószentmiklóson átutazva láthattuk az út két oldalán egymással szemben álló katolikus és örmény templom.
A kirándulás egyik legszebb természeti élménye a Gyilkos-tó és a Békás-szoros volt. A Békás-szoros hatalmas, meredek sziklái mindenkit lenyűgöztek – a táj szépsége lélegzetelállító volt. Rövid sétát tettünk az óriási sziklák között, a szurdok különleges hangulata és a lábunk alatt rohanó patak felejthetetlenné tették ezt az élményt. A Gyilkos-tónál Margó néni kürtőskaláccsal ajándékozott meg mindenkit, ami nagyon jólesett a hosszú utazás után.
Az esti programok közül különösen emlékezetes a helyi általános iskolásokkal játszott focimeccs. A közös sportolás lehetőségét megérkezésünk óta vártuk, izgatottan készültünk a mérkőzésre. Az előző évekkel ellentétben, idén elveszítettük a meccset, de a két félidő végeztével, egymás sportszerű teljesítményét elismerve, kézfogással búcsúztunk a helyi diákoktól.
A nap végén finom vacsora várt bennünket a szálláson, egy meglepetésben is részünk volt: két 14 éves osztálytársunk születésnapját ünnepeltük meg közösen. Társainkat egy finom Fekete-erdő tortával köszöntöttük fel, és együtt énekeltünk nekik, ami nagyon jó hangulatban zárta a napot.
Az este további részében összepakoltunk a szálláson, hiszen másnap korán reggel indultunk haza. Bár mindenki elfáradt a sok élménytől és programtól, nehéz volt elhinni, hogy hamarosan véget ér az erdélyi kirándulásunk.
6.nap
Utolsó nap reggel korán keltünk, elkészültünk az indulásra, majd fél nyolckor búcsút vettünk szállásadóinktól és elindultunk hazafelé.
Első megállónk Segesvár volt, amely Erdély egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt középkori városa. A történelmi belváros az UNESCO Világörökség része. Megtekintettük a középkori várat és a híres Óratornyot, amely évszázadokon át a város jelképe volt. Felkapaszkodtunk a fedett Diáklépcsőn, amely a várhegyre vezet, majd megnéztük az evangélikus vártemplomot is. A város különleges hangulata jól érzékeltette, milyen lehetett az élet Erdély egyik jelentős szász településén évszázadokkal ezelőtt.
Hazafelé tartva megálltunk Körösfőn, ahol megismerhettük a református templomot. A templom egyik legjellegzetesebb része a tetején látható négy fiatorony. Megcsodáltuk a kazettás mennyezetet, a kalotaszegi hímzéseket, valamint a híres Rákóczi-szőnyegről is mesélt a templom gondnoka (a szőnyeg jelenleg restaurálás miatt nem látható). A látogatás során megtudtuk, hogy az erdélyi reformátusok köszönése: „Békesség Istentől!”, míg Magyarországon az „Áldás, békesség!” használatos.
A hosszú hazautat egy, a kirándulás helyszíneiről és a hét során szerzett ismeretekről összeállított Blooket-kvízzel próbáltuk érdekessé tenni. A játék során felidéztük a legfontosabb történelmi, kulturális és természeti emlékeket, a legtöbb pontot elérő tanuló pedig jutalomban részesült.
A határ átlépése után este 10 óra körül érkeztünk haza Budapestre. Fáradtak voltunk, de rengeteg élménnyel, új ismerettel és közös emlékkel gazdagodva tértünk vissza.
A kirándulás végén szeretnénk köszönetet mondani iskolánk igazgatóságának, hogy megpályázták a Határtalanul programot, és lehetővé tették számunkra ezt a rendkívüli élményt. Hálásak vagyunk a program előkészítéséért, gondos megszervezéséért és sikeres lebonyolításáért. Külön köszönjük, hogy elkísértek bennünket az útra, végig figyelemmel kísérték a programokat, és minden helyzetben segítséget nyújtottak. Támogatásuknak, türelmüknek és odafigyelésüknek köszönhetően a kirándulás valóban felejthetetlen élmény lett mindannyiunk számára.
